Erdő közepén

Párizs Nikoletta   2020. március 22.

Ahogy odaértünk a rendelőbe, én csak csodálkoztam. Azt szeretném megjegyezni, hogy privát rendelésre érkeztünk. Minden olyan más, mint Magyarországon. Sokat nem kellett várnunk, hamar behívtak minket. A professzor egy magas, jó kiállású, kedves, figyelmes, nagyon határozott, s vicces férfi volt. Kicsit beszélgettünk, majd odaadtam neki a Magyarországon kapott vizsgálati eredményeimet. Rögtön rávágta, hogy őt ez egyáltalán nem érdekli, újra megcsinálunk minden vizsgálatot, mert tisztán akar látni. Azokkal az eredményekkel szeretne dolgozni, amik ott, Ausztriában készülnek.

Persze, az ember maximálisan igazat adni neki, én sem csináltam volna másként a helyében, csak ott és akkor nagyon rosszul esett. Szerintem ezen a ponton kezdtem ébredezni, s szembesülni azzal, hogy mit is vállaltam. Elkezdett kattogni az agyam, hogy megint minden kezdődik előröl. Újra jön a mammográfia, a szövettan, majd kirázott a hideg, mikor eszembe jutott, hogy milyen fájdalmas volt a mintavétel.

Semmi más nem járt a fejemben, mint hogy én ezt az egészet nem akarom. Már arra sem figyeltem, hogy mit mondott a professzor, mert nem tudtam kikapcsolni az agyam. Igazából nem is értettem, hogy mit beszél, gondoltam mondja csak, én teret hagyok a kis hangoknak. Ezek azt suttogják, hogy: látod mekkora egy kis szerencsétlen vagy, azt se érted mit beszélnek, pedig az életedről van szó, de majd én megmondom, hogy mit csinálj.

Tovább olvasom

Nyaralás – harmadik felvonás

Párizs Nikoletta   2019. december 29.

Úgy ahogy sikerült a kajakba ülnöm, majd el kellett volna indulnunk a vízen. Magyarázták angolul, hogy hogyan is kell ezt csinálni. Nem a megértéssel voltak problémák, hanem a kivitelezéssel. Amikor két embernek össze kell hangolódni, egy ütemben evezni, megpróbálni ugyanolyan erővel csinálni, hát… Nagyon vicces volt, meg ugye kihívás is egyben. Azért sikerült ám összehoznunk, végül csak úgy siklott a kajakunk a vízen.

A sziget másik oldalát fedeztük fel. Annyira lélegzetelállító volt a látvány számomra, hogy elfeledkeztem minden másról. Néztem a kék eget, rácsodálkoztam, bele a napba, a színeibe, éreztem, ahogyan a napsugarak csiklandozzák, majd égetik a bőrömet. Félretettem a lapátot, elkezdtem bevizezni a testem, hogy kicsit hűtsem magam. Ahogy a víz felé nyúltam, láttam a korallokat, a mindenféle színben pompázó halakat, s a megannyi állatot. Már úgy bámultam, hogy majdnem beleestem a vízbe. A párom kérdezte is, hogy kiélveztem-e a kis pihenőmet, mert ha igen, akkor igazán evezhetnék tovább. Ezen persze jót nevettem, s megint nekiálltunk összehangolódni.

Mikor már kezdtem megunni az egyhangúságot, az evezést, megint megpihentem. Levettem a napszemüvegem, s néztem előre a tengerre. Rajta felejtettem a szemem, s figyeltem, hányféle színben pompázik. Zöldnek, kéknek, majd türkiznek láttam. Azon járt az agyam, hogy ahol kék, ott milyen mély lehet. Na, oda nem szívesen mennék ki a kis kajakunkkal, pedig mellény is volt rajtam.

Tovább olvasom

Kifutó

Párizs Nikoletta   2019. szeptember 23.

Jó tudni! Ha látsz a bejegyzésben türkíz színű, alúhúzott szövegrészeket, bővebb információkért ne félj átkattintani a hivatkozott oldalakra.

Elfoglalták a vendégek a helyüket. A hajunkat, sminkünket megcsinálták, odahozták a ruhákat, amiket be kellett mutatni. Mindenki izgatott volt, ahogy én is. Nagyon szerettem volna bizonyítani, első körben magamnak, meg persze a szüleimnek, s a világnak, hogy a történtek után is megállom a helyem.

Emlékszem, amikor szólítottak minket, még bohóckodtunk a háttérben, nevetgéltük, majd egyszer csak elindultunk. Elmondhatatlanul büszke voltam magamra, mert teljesült az álmom.

Emelt fejjel közlekedtem a kifutón, aztán mikor anyáék előtt lépdeltem, kifordultam, kacsintottam, küldtem nekik egy puszit, mosolyogtam, s indultam tovább. A kifutó közepén rögtönöztem, épp macskajárásban vonultam végig, mikor megálltam, s a kendőt lekaptam magamról, ami körbe volt tekerve a testemen. Fordultam, majd kidobtam anyáéknak.

Ruhákat, harisnyákat, fehérneműket, mutattunk be. Imádtam minden pillanatot, sok pozitív visszajelzés érkezett. A bemutatónak vége lett, indulás haza, vissza a megszokott környezetbe.

Tovább olvasom