Egyiptomi varázs
Már a reptéren várakoztunk, hamarosan indulás, úticélunk Egyiptom. A becsekkolást követően lassan teltek a percek, és a türelmetlenség jeleit véltem felfedezni magamon. Amikor helyet foglaltunk a váróban, elkalandoztak a gondolataim. Figyeltem, elemeztem, hogy mire hogyan reagálok. Egyfajta belső feszültséget éreztem, de nem tudtam megfogalmazni, hogy mi ez bennem, miért történik ez velem.
Felnéztem az égre, s kimondtam, hogy: istenem, szeretnék tisztánlátást kérni, mert érzem, hogy valami történni fog, s ebből kezd már nagyon elegem lenni. Ennyi küzdelem után, a következő megoldandó feladatom előtt végre szeretném jól érezni magam.
Eljött a beszállás ideje, ezért a gép felé vettük az irányt. Beesteledett, de nem baj, a repülési idő szerencsére nem túl hosszú. Míg a levegőben voltunk, folyamatosan tudtuk nézni a monitoron, hogy hol vagyunk, utunk mely szakaszánál járunk.
Amikor láttuk, hogy Kairó felett repülünk, kinéztünk az ablakon, s megpillantottuk a Gízai piramisokat. Az valami csodálatos, egészen varázslatos, ahogyan ki voltak világítva. Fentről nézve egyre büszkébb lettem arra, hogy ilyen fejlett világban élünk, s hálás voltam azért is, hogy fantasztikus emberek fénytechnikusi tudásukkal ilyen élményekhez tudják juttatni a turistákat (is).
Tovább olvasom