Szürke kisegér
Próbáltam nyugtatni magam, de nem tudtam titkolni a zavartságomat. Nem értettem miért történik ez velem, még nem volt ilyenben részem. Nehezen, de összevakartam a gondolataim, a testem apró részeit összeraktam, majd odamentem a kasszához. Nekiálltam beütni a tételeket, hogy a hátul lévő társaság megkapja, amit kért, s nyugi legyen.
Természetesen nem kerek összeg lett, amit már láttam előre, s gondolatban vakartam a fejem, mert olyan zavarban voltam, hogy még a nevem sem tudtam. Viszont, hogy ez mennyire látszott, vagy csak kedves akart lenni az Úr, döntsétek el, de azt mondta kerekítsek egészre. Akkor egy kicsit megnyugodtam, de nem a pénz érdekelt, hanem, hogy ne égessem be magam zavaromba.
Fogtam a füzetet, mondván már tényleg nekiállok a munkának, de visszajött a kedves vásárló. Így nekiálltunk beszélgetni. Egyre jobban oldódott a hangulat, sokat, mélyen, szívből nevettem. Már relatív késő volt, mondjuk nem nekem, mert én ugye éjszakás voltam. Megkérdezte mikor dolgozom legközelebb, mert ők a szomszédban fognak tevékenykedni, sokáig itt lesznek, s szeretne jobban megismerni. Közöltem vele a következő napot, amikor itt leszek, s rövidre zártam a beszélgetést. Ő elköszönt, jó éjt kívánt, s elindultak kifele, az ajtóból még visszanézett, mosolygott, s amikor kiment, rá öt percre mentem cigizni.
Tovább olvasom